Dragos Erzsébet írása

A svéd költségvetés óriási többlettel zárta az elmúlt évet. Arányaiban úgy fest, hogy az előzőt – mely kétszázalékos mínuszban landolt – 69,8 milliárd koronával meghaladta 2011-ben. A svéd államháztartás kiadásai a tervezettnél alacsonyabb szinten (804,3 milliárd korona) maradtak, miközben a kincstár bevételei (872,1 milliárd korona) jóval meghaladták azt. Így tulajdonképpen, 73,5 milliárdos pluszt mutat a saldo.

Anders Borg pénzügyminiszter szerint, ez elsősorban az adókból, a részvényeladásokból és az állampapírok értékesítéséből, a várakozásoknál nagyobb volumenben befolyt pénznek köszönhető. Szerintünk, nagyban neki is. Nem véletlenül találta őt tavaly Európa legjobb pénzügyérének a Financial Times.

Az euroövezetbe tartozó országoknak nem kell mást tenniük, csak amit mi csinálunk már 15 éve. – hallhattuk Fredrik Reinfeldt szájából, mikor pénzügyminiszterével a jobbján és egy több, mint elégedett félmosollyal az arcán, elsőként hagyta el a hétfő esti csúcsértekezletet Brüsszelben.

Minden oka megvolt erre, hiszen, a zsebében vitt hazai parlamenti felhatalmazás az uniós pénzügyi sarokpontoknál szigorúbb alapokon nyugszik, miközben a hétfőn leszögezett közös európai igazodási pontokat Svédországnak nem kötelező, csupán saját belátása szerint, jogában áll követnie – lévén nem eurotagállam. Ám, miután saját normarendszere keményebb az uniósnál – s legutóbbi gazdasági eredményei ezt várakozáson felül igazolták is – nem valószínű, hogy a svédek Európát követnék e tekintetben. Mint ahogyan az sem, hogy belátható időn belül euróra szándékoznának cserélni a koronát.


Mindazonáltal, a svéd Parlament korábban szinte egyhangúan amellett tette le a garast, hogy noha Svédország megtartja saját valutáját, mégis fontosnak ítéli, hogy érdekei érvényesítése céljából és az európai együttműködés alapjának tiszteletben tartása miatt, beleszólást igényeljen és ugyanakkor szolidáris felelősséget vállaljon a közös pénzügyi döntésekben. Valamint azoknak, az érintett tagállamok általi konzekvens betartatásában is. (Például, hogy az euroövezethez tartozók vállalják, alaptörvényükbe iktatják: a költségvetési hiány nem haladhatja meg a fél százalékot!). Ezért aztán Reinfeldt tegnap kifejezte országa konstruktív részvételi szándékát a gazdasági ügyekben illetékes tanácskozó testületben.

A világot kizáró attitűd nem vezet sem gazdasági növekedéshez, sem társadalmi jóléthez. – jelentette ki továbbá a miniszterelnök – Ellenkezőleg: úgy véljük, a ma még változó mértékben gyengélkedő, de várhatóan hamarosan újra lábra álló európai államok gazdaságának stabilizációja nagyon is kedvező lesz, például, a svéd export szempontjából – majd akkor.

Addig pedig Svédország versenyképességét jelentős mértékben tovább javítja a gazdaság elmúlt évi fölpörgése, és annak mutatója, a közel kilenc százalékos költségvetési többlet.


Forrás:
Dagens Nyheter, a legnagyobb svéd napilap (szociálliberális)
Svenska Dagbladet, konzervatív napilap

Kapcsolódó korábbi cikkek:
Munkaerőhiány lépett fel
Svéd GDP: +5,3%

Info magyar munkakeresők számára: Svédkalauz